Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája

Tájékoztatás

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért felelős helyettes államtitkárának tájékoztatása szerint a kormány az 1488/2016. (IX.2.) kormányhatározattal elfogadta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját.

Az erről szóló tájékoztató anyag a következő linken érhető el:

http://hirek.nkp.hu/cikk/a-magyar-gyermekvedelmi-rendszer-mukodese-az-online-kornyezetben-torteno-gyermekveszelyeztetes-tukreben

A magyar gyermekvédelmi rendszer működése az online környezetben történő gyermekveszélyeztetés tükrében

A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a

továbbiakban: Gyvt.), mely végrehajtási rendeleteivel – elsősorban a gyámhatóságokról,

valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm.

rendelettel (a továbbiakban: Gyer.) – kiegészülve szabályozza a gyermek veszélyeztetettségét megelőzni, megakadályozni, illetve kezelni hivatott intézményi rendszer működését és az ennek során felmerülő feladatait.

A Gyvt. 6. § (5)-(6) bekezdése kimondja:

„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - , az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.”

„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.”

A Gyvt. 5. § n) pontja szerint pedig veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A fentiek szerint deklarált gyermeki jogok sérelme esetén e meghatározás egyértelműen

alkalmazható azokra a helyzetekre is, amikor a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi

fejlődését gátló vagy akadályozó körülmények online környezetben merülnek fel. Így a

gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha az az információs ártalommal összefüggésben áll

fenn, a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság az általános szabályok szerint járhat

el a gyermek védelme érdekében.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer

A magyar gyermekvédelmi rendszer „első lépcsője” a – települési szinten működő –

gyermekjóléti szolgáltató által koordinált működésű ún. jelzőrendszer, melynek a Gyvt. 17. §

(1) bekezdése értelmében részei

􀀐 az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos,

a házi gyermekorvos,

􀀐 a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,

􀀐 a köznevelési intézmények,

􀀐 a rendőrség,

􀀐 az ügyészség,

􀀐 a bíróság,

􀀐 a pártfogó felügyelői szolgálat,

􀀐 az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

􀀐 a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

􀀐 az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,

􀀐 a munkaügyi hatóság,

􀀐 a javítóintézet,

􀀐 a gyermekjogi képviselő,

􀀐 a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei

kormányhivatal,

􀀐 az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.

Ezen intézmények és személyek – melyek körében a gyermekek legszélesebb körével való,

legkiterjedtebb kapcsolatunk miatt különösen a köznevelési intézmények, a gyermekek

napközbeni ellátását végző szolgáltatók (pl. bölcsőde, családi napközi) és az egészségügyi

szolgáltatást nyújtók felelősségét tartjuk kiemelendőnek – kötelesek jelzéssel élni a

gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,

illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek

érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

Megjegyzendő, hogy a jelzőrendszer 2016-2017 folyamán négyszintűvé alakult, melyből két

szint 2016. január 1-jétől kialakításra került:

􀀐 Helyi szinten – a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi gyermekvédelmi

jelzőrendszer szervezése, az együttműködési formák kialakítása, működtetése,

dokumentálása. A feladatra nevesítve lett jelzőrendszeri felelős, aki a területről érkező

jelzéseket heti rendszerességgel lejelenti a járási család- és gyermekjóléti központ

jelzőrendszeri tanácsadója felé. Helyi szinten történik az esetkonferenciák szervezése,

összehívása a járási szint jelzőrendszeri tanácsadója részvételével.

􀀐 Járási szinten – a család- és gyermekjóléti központ folyamatos szakmai hátteret

biztosít a települési szinten dolgozó családgondozóknak, jelzőrendszeri felelősöknek,

fogadja jelzéseiket, problémáikat. A járási jelzőrendszeri tanácsadó feladata a

települési szintű jelzőrendszerek működésének segítése, szakmai támogatása. A

település családgondozóinak, jelzőrendszeri felelőseinek jelzőrendszeri munkáját

koordinálja, feladata a településekre szervezett esetkonferenciák, szakmaközi

megbeszélések, éves szakmai tanácskozás szervezésében való részvétel, az azokon

való részvétel.

2017. január 1-jétől továbbá:

􀀐 Megyei szinten - a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer keretében a helyi és

járási szint mellett a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és

megyei kormányhivatalok számára is feladat került meghatározásra a jelzőrendszer

jogszabályban meghatározott működésének elősegítése érdekében. A fővárosi és

megyei kormányhivatal támogatást nyújt a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése

kapcsán létrejött problémák, nehézségek, kezeléséhez, a Gyvt. 17. §-ában

meghatározott gyermekvédelmi észlelő- és jelző rendszer tagjainak, továbbá a

gyermekjóléti szolgáltatást nyújtóknak.

􀀐 Országos szinten – Országos módszertani feladatellátás és országos gyermekvédelmi

jelzőrendszeri hívószám működtetése. Az állam fenntartói feladatainak ellátása

körében gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működésének fejlesztéséről, mely

tevékenység ellátására a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.

Feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének országos szakmai

támogatása, fejlesztése, képzések kidolgozása és megszervezése, szabályozási és

módosítási javaslatok megfogalmazása az ágazati irányítás felé. A jelzőrendszeri

működés támogatása és a gyermek veszélyeztetettségét jelző bejelentések fogadása

érdekében 2017. január 1-től országosan egységes gyermekvédelmi jelzőrendszeri

hívószám működtetése került nevesítésre a Gyvt.-ben.

Gyermekjóléti szolgáltatás

A fenti struktúra megléte mellett a veszélyeztetettséget észlelő személyek és szervek

számára elsősorban a települési család- és gyermekjóléti szolgáltató, illetve a járási

család- és gyermekjóléti központ felé történő jelzés megtétele javasolt a közvetlen

elérhetőség okán.

A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39. § (1)-(2) bekezdéseiből következően olyan, a

gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka

módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének,

családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének

megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt

gyermek visszahelyezését.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata – többek között – a gyermek testi, lelki egészségének,

családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek

fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás

segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás

megszervezése.

Védelembe vétel

Amennyiben a fentiek szerinti feladatokat biztosító, önkéntesen igénybe vehető alapellátás a gyermek veszélyeztetettségét (a gyermek, ill. szülője együttműködésének hiányában) nem tudja megszüntetni – de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható –, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.

A védelembe vétel keretében a gyámhatóság a következő szabályokat írhatja elő a

gyermek, ill. szülője számára, melyek több esetben az online környezetben előforduló

veszélyeztetettség kezelésében is relevánsak lehetnek:

􀀐 kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását,

a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos

nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,

􀀐 kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel

foglalkozó személyt vagy szervezetet,

􀀐 kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,

􀀐 kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a

betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan

kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi

vizsgálatát,

􀀐 intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztető

körülmények megszüntetéséről,

􀀐 magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás

megszüntetése érdekében,

􀀐 figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és

felszólítja annak megváltoztatására,

􀀐 kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más

személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt

kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg

iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő

szolgáltatást.

A gyámhatóság a védelembe vétel mellett feljelentést tesz a gyermek sérelmére elkövetett,

tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén.

Nevelésbe vétel

A gyermek gyermekvédelmi szakellátásba helyezésére – ideiglenes hatályú elhelyezésére,

nevelésbe vételére, vagyis családjából való kiemelésével otthont nyújtó ellátásának és

törvényes képviseletének biztosítására – a fentiek tükrében abban az esetben kerül sor,

ha veszélyeztetettségét sem a gyermekjóléti alapellátás keretében, sem a védelembe

vétellel előírt szabályokkal nem sikerült megszüntetni.

A családjából kiemelt gyermeket elsősorban, a 12 év alatti gyermeket főszabály szerint

nevelőszülőnél kell elhelyezni. A nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban elhelyezett

gyermekek valamennyien gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt állnak, aki előmozdítja e

kiskorúak megfelelő ellátását, nevelését, gondoskodik az iskolába történő beíratásáról, a

szükséges egészségügyi ellátás igénybe vételéről.

A gyámhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a nevelésbe vétel fenntartásának

szükségességét, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, ennek hiányában – kisebb életkorú

gyermekek esetén – az örökbefogadás előmozdításának lehetőségét.

Összegzés

Összegezve: A gyermekek védelmét szolgáló fentebb bemutatott rendszerben dolgozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai és a szülők/gyámok valamennyien találkozhatnak a gyermekek online térben való veszélyeztetettségével, melynek észlelése esetén jelzési kötelezettségük áll fenn.

Készítette: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság

Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály