Tájékoztatás
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért felelős helyettes államtitkárának tájékoztatása szerint a kormány az 1488/2016. (IX.2.) kormányhatározattal elfogadta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját.
Az erről szóló tájékoztató anyag a következő linken érhető el:
http://hirek.nkp.hu/cikk/a-magyar-gyermekvedelmi-rendszer-mukodese-az-online-kornyezetben-torteno-gyermekveszelyeztetes-tukreben
A magyar gyermekvédelmi rendszer működése az online környezetben történő gyermekveszélyeztetés tükrében
A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.), mely végrehajtási rendeleteivel – elsősorban a gyámhatóságokról,
valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm.
rendelettel (a továbbiakban: Gyer.) – kiegészülve szabályozza a gyermek veszélyeztetettségét megelőzni, megakadályozni, illetve kezelni hivatott intézményi rendszer működését és az ennek során felmerülő feladatait.
A Gyvt. 6. § (5)-(6) bekezdése kimondja:
„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - , az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.”
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.”
A Gyvt. 5. § n) pontja szerint pedig veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
A fentiek szerint deklarált gyermeki jogok sérelme esetén e meghatározás egyértelműen
alkalmazható azokra a helyzetekre is, amikor a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi
fejlődését gátló vagy akadályozó körülmények online környezetben merülnek fel. Így a
gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha az az információs ártalommal összefüggésben áll
fenn, a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság az általános szabályok szerint járhat
el a gyermek védelme érdekében.
Gyermekvédelmi jelzőrendszer
A magyar gyermekvédelmi rendszer „első lépcsője” a – települési szinten működő –
gyermekjóléti szolgáltató által koordinált működésű ún. jelzőrendszer, melynek a Gyvt. 17. §
(1) bekezdése értelmében részei
az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos,
a házi gyermekorvos,
a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
a köznevelési intézmények,
a rendőrség,
az ügyészség,
a bíróság,
a pártfogó felügyelői szolgálat,
az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
a munkaügyi hatóság,
a javítóintézet,
a gyermekjogi képviselő,
a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal,
az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.
Ezen intézmények és személyek – melyek körében a gyermekek legszélesebb körével való,
legkiterjedtebb kapcsolatunk miatt különösen a köznevelési intézmények, a gyermekek
napközbeni ellátását végző szolgáltatók (pl. bölcsőde, családi napközi) és az egészségügyi
szolgáltatást nyújtók felelősségét tartjuk kiemelendőnek – kötelesek jelzéssel élni a
gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,
illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek
érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
Megjegyzendő, hogy a jelzőrendszer 2016-2017 folyamán négyszintűvé alakult, melyből két
szint 2016. január 1-jétől kialakításra került:
Helyi szinten – a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi gyermekvédelmi
jelzőrendszer szervezése, az együttműködési formák kialakítása, működtetése,
dokumentálása. A feladatra nevesítve lett jelzőrendszeri felelős, aki a területről érkező
jelzéseket heti rendszerességgel lejelenti a járási család- és gyermekjóléti központ
jelzőrendszeri tanácsadója felé. Helyi szinten történik az esetkonferenciák szervezése,
összehívása a járási szint jelzőrendszeri tanácsadója részvételével.
Járási szinten – a család- és gyermekjóléti központ folyamatos szakmai hátteret
biztosít a települési szinten dolgozó családgondozóknak, jelzőrendszeri felelősöknek,
fogadja jelzéseiket, problémáikat. A járási jelzőrendszeri tanácsadó feladata a
települési szintű jelzőrendszerek működésének segítése, szakmai támogatása. A
település családgondozóinak, jelzőrendszeri felelőseinek jelzőrendszeri munkáját
koordinálja, feladata a településekre szervezett esetkonferenciák, szakmaközi
megbeszélések, éves szakmai tanácskozás szervezésében való részvétel, az azokon
való részvétel.
2017. január 1-jétől továbbá:
Megyei szinten - a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer keretében a helyi és
járási szint mellett a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és
megyei kormányhivatalok számára is feladat került meghatározásra a jelzőrendszer
jogszabályban meghatározott működésének elősegítése érdekében. A fővárosi és
megyei kormányhivatal támogatást nyújt a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése
kapcsán létrejött problémák, nehézségek, kezeléséhez, a Gyvt. 17. §-ában
meghatározott gyermekvédelmi észlelő- és jelző rendszer tagjainak, továbbá a
gyermekjóléti szolgáltatást nyújtóknak.
Országos szinten – Országos módszertani feladatellátás és országos gyermekvédelmi
jelzőrendszeri hívószám működtetése. Az állam fenntartói feladatainak ellátása
körében gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működésének fejlesztéséről, mely
tevékenység ellátására a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.
Feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének országos szakmai
támogatása, fejlesztése, képzések kidolgozása és megszervezése, szabályozási és
módosítási javaslatok megfogalmazása az ágazati irányítás felé. A jelzőrendszeri
működés támogatása és a gyermek veszélyeztetettségét jelző bejelentések fogadása
érdekében 2017. január 1-től országosan egységes gyermekvédelmi jelzőrendszeri
hívószám működtetése került nevesítésre a Gyvt.-ben.
Gyermekjóléti szolgáltatás
A fenti struktúra megléte mellett a veszélyeztetettséget észlelő személyek és szervek
számára elsősorban a települési család- és gyermekjóléti szolgáltató, illetve a járási
család- és gyermekjóléti központ felé történő jelzés megtétele javasolt a közvetlen
elérhetőség okán.
A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39. § (1)-(2) bekezdéseiből következően olyan, a
gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka
módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének,
családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt
gyermek visszahelyezését.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata – többek között – a gyermek testi, lelki egészségének,
családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek
fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás
segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás
megszervezése.
Védelembe vétel
Amennyiben a fentiek szerinti feladatokat biztosító, önkéntesen igénybe vehető alapellátás a gyermek veszélyeztetettségét (a gyermek, ill. szülője együttműködésének hiányában) nem tudja megszüntetni – de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható –, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.
A védelembe vétel keretében a gyámhatóság a következő szabályokat írhatja elő a
gyermek, ill. szülője számára, melyek több esetben az online környezetben előforduló
veszélyeztetettség kezelésében is relevánsak lehetnek:
kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását,
a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos
nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,
kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel
foglalkozó személyt vagy szervezetet,
kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,
kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a
betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan
kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi
vizsgálatát,
intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztető
körülmények megszüntetéséről,
magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás
megszüntetése érdekében,
figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és
felszólítja annak megváltoztatására,
kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más
személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt
kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg
iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő
szolgáltatást.
A gyámhatóság a védelembe vétel mellett feljelentést tesz a gyermek sérelmére elkövetett,
tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén.
Nevelésbe vétel
A gyermek gyermekvédelmi szakellátásba helyezésére – ideiglenes hatályú elhelyezésére,
nevelésbe vételére, vagyis családjából való kiemelésével otthont nyújtó ellátásának és
törvényes képviseletének biztosítására – a fentiek tükrében abban az esetben kerül sor,
ha veszélyeztetettségét sem a gyermekjóléti alapellátás keretében, sem a védelembe
vétellel előírt szabályokkal nem sikerült megszüntetni.
A családjából kiemelt gyermeket elsősorban, a 12 év alatti gyermeket főszabály szerint
nevelőszülőnél kell elhelyezni. A nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban elhelyezett
gyermekek valamennyien gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt állnak, aki előmozdítja e
kiskorúak megfelelő ellátását, nevelését, gondoskodik az iskolába történő beíratásáról, a
szükséges egészségügyi ellátás igénybe vételéről.
A gyámhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a nevelésbe vétel fenntartásának
szükségességét, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, ennek hiányában – kisebb életkorú
gyermekek esetén – az örökbefogadás előmozdításának lehetőségét.
Összegzés
Összegezve: A gyermekek védelmét szolgáló fentebb bemutatott rendszerben dolgozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai és a szülők/gyámok valamennyien találkozhatnak a gyermekek online térben való veszélyeztetettségével, melynek észlelése esetén jelzési kötelezettségük áll fenn.
Készítette: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály
